A Magyar Lízingszövetség által szervezett Lízing Szakmai Napok keretében Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott előadást a Vidékfejlesztési Programról.

Mint azt az államtitkár bemutatta, a Vidékfejlesztési Program megvalósítására mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban. A közös agrárpolitika (KAP) teljes kerete – amely jelentős hazai sikerként összességében meghaladja a 2007-2013-as időszak keretét – több mint 3770 milliárd forint . Ebből a KAP I. pillér mintegy 2470 milliárd forintot, míg a KAP II. pillér közel 1300 milliárd forintot tesz ki. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintból az Európai Unió mintegy több mint 950 milliárd forintot finanszíroz, a fennmaradó rész a hazai társfinanszírozás és a területalapú támogatások degresszivitásából átcsoportosított összeg.

A támogatások elosztásának alapelvei és intenzitása
Kis Miklós Zsolt külön kiemelte, hogy a most megkezdődött ciklus támogatásai kapcsán elsődleges szempont a kis- és középvállalkozások támogatása, a beruházási jellegű források 80%-ának egy bizonyos üzemméret alatt kell majd megoszlania. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a program összegének legalább 44%-a beruházásokra, tárgyi eszközökre lesz fordítva.

Ami a támogatási intenzitást illeti, a legtöbb pályázat esetében a rendelkezésre álló forrás a beruházás összegének az 50%-át fedezné. Közép-Magyarországon, illetve Pest megyében ez 40%, a fiatal gazdák, illetve a közösségi projektek számára a támogatás mértéke elérheti a 60%-ot is – tájékoztatott az államtitkár.

A támogatásra jogosultak köre
Ami a jogosultak körét illeti, Kis Miklós Zsolt elmondta: elkerülnék, hogy a juttatásokhoz olyanok is hozzáférjenek, akik nem az agráriumban dolgoznak. Az agrár-beruházási támogatások jogosultságához minimum 6000 Standard Termelési Értékkel (STÉ) kell rendelkeznie a pályázónak, továbbá árbevételének minimum a fele mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon. Jogosultak lehetnek továbbá az önkormányzatok részvételével alakult – a BM által elismert – mezőgazdasági termelést végző szociális szövetkezetek, továbbá önkormányzatok, egyházak, non-profit és civil szervezetek is.

Támogatási formák
A pályázás folyamán már a legfrissebb – 2015. november 1-én hatályba lépő – közbeszerzésre vonatkozó törvényt kell alkalmazni. Ez azért is rendkívül lényeges, mert 25 millió forint feletti támogatási összeg esetén már közbeszerzés-köteles az adott beruházás.

Kis Miklós Zsolt megerősítette, hogy a legtöbb támogatás vissza nem térítendő lesz. Ezek között több specifikus támogatási forma is fel fog bukkanni, mint például az alaptámogatások, a kiegészítő támogatások, átalánytámogatások, egységköltség-alapú (például a területhez vagy állatlétszámhoz kötött) támogatások. Ezen kívül lesznek még egyösszegű, előre meghatározott összegű átalánytámogatások is.

Az államtitkár szerint a Vidékfejlesztési Program egyik legnagyobb újítása az előlegfelvétel. Akár a támogatás értékének 50%-át is megkaphatják előre az igénylők, ha megfelelnek a feltételeknek. Az előleget több részletben is lehetséges lesz felvenni, azonban ehhez a kifizetéstől számított hat hónapon belül egy ún. időközi kifizetési igénylést kell majd benyújtani a pályázóknak. Ezekhez a támogatásokhoz kedvezményes hiteleket is kapcsolnak, továbbá lesz még intézményes kezességvállalás, azaz kamattámogatás is.

A támogatások kapcsán az államtitkár elmondta, hogy az elsődleges cél a beruházások megsegítése, az egyéb általános költségekre – mint a pályázatírás költsége vagy a hatósági díjak, esetleg a tanácsadási díjak – csak korlátozott mértékben lehet támogatást kapni. Az olyan immateriális javakra is lehet támogatást felvenni, mint amilyenek a különböző licencek, például egy számítógépes program esetében. Igényelhető támogatás pénzügyi eszközökhöz is, például tőkealap létrehozásához, vagy lízinghez. Nem számoltathatóak el ugyanakkor a működési költségek, a bérköltségek, illetve a termelői jogosultságokhoz kapcsolódó költségek, valamint az egynyári növények, állatok és a telepítési költségek sem.

Nem számít újdonságnak az államtitkár szerint, azonban fontos megemlíteni, hogy fel lehet venni a mezőgazdasági biztosításokhoz is kárenyhítési támogatást. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó részt vesz az agrárkár-enyhítési rendszerben, illetve előzetesen kötött már olyan biztosítást, melynek a díjtámogatása már megvan.

Kis Miklós Zsolt beszámolt arról is, hogy létrehozott a kormányzat egy jövedelemstabilizáló-rendszert, mely több elemében hasonlít a kárenyhítéshez, azonban ez már nem csak természeti károk esetén igényelhető, hanem piaci válság esetében is.

Milyen támogatási felhívások lesznek?
Az elmúlt évekhez képest jelentős újítás, hogy a pályázatokat nem egyenletesen, sorjában jelentetik meg 2020-ig, hanem az összes meghirdetésre kerül 2017 közepéig. Elsőként a beruházásokat serkentő pályázatok fognak megjelenni, mivel kifejezetten fontos, hogy ezek a fejlesztések minél hamarabb beinduljanak – tájékoztatott az államtitkár.

 Az állattenyésztési ágazat pályázatai

A kertészeti ágazat pályázatai

Az erdészeti ágazat pályázatai

 

További pályázatok gazdálkodók számára

 
Önkormányzatok pályázatai

 
Forrás: agroinform.hu